A keddi Magyar Közlönyben megjelent, Pintér Sándor által jegyzett kormányrendelet két héttel meghosszabbítja az egészségügyi dolgozók számára azt az időszakot, ami alatt felvehetik a koronavírus elleni védőoltásukat. Eddig ugyanis szeptember 1. lett volna a végső effektív határidő, amíg a vakcina első adagját fel kellett venniük, különben azonnal felmondanak az illetőnek. A kormány tehát az utolsó pillanatban tolta ki a határidőt, ami azt jelzi, hogy tartott az egészségügyi dolgozók emiatt bekövetkező még nagyobb hiányától.
Soha nem látott ütemben növekszik 2021-ben az állami kórházak adósságállománya és a legutóbbi adatok szerint már 1,5 éves csúcson áll az intézmények összesített tartozása. A beszállító cégek - nem meglepő módon - egyre nehezebb helyzetben vannak: a kintlévőségek halmozódása, a Covid-válság, valamint egy új uniós rendelet egyszerre sújtja a szektort. A cégek túlélési stratégiája változatos, ami függ a cégek méretétől és hátterétől, kérdés azonban, hogy meddig bírják. Az iparágot képviselő hazai szervezetek ezért már négy miniszternek is küldtek levelet, azonban eddig nem érkezett ezekre semmilyen reakció. Pedig szinte azonnali lépésekre lenne szükség szerintük, például egy 50 milliárd forintos konszolidációra, de hosszabb távra vonatkozó javaslataik is vannak.
Zacher Gábor, a Hatvani Kórház főorvosa nem támogatja a koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tételét, de visszahozná a maszkviselési kötelezettséget és úgy vélekedett a növekedés.hu-nak adott interjújában, hogy nem állunk jól az átoltottsággal.
Az NN Biztosító által készített felmérésben megkérdezettek közül tízből hatan igénybe vették már a magánegészségügy szolgáltatásait, amit az NN Biztosító felmérésében a többség a nagyobb fokú bizalommal indokolt.
Érdekes anyagokat készített el a Magyar Orvosi Kamara - derült ki a szervezet keddi sajtótájékoztatóján. Bejelentették ugyanis, hogy tájékoztató plakátkampányt indítanak a hálapénz nélküli rendszer előnyeiről, az Országos Kórházi Főigazgatósággal egyeztetve az ország 167 egészségügyi intézményében helyeznek ki 4 ezer plakátot. Emellett a MOK a közelmúltban készített egy reprezentatív felmérést az állami egészségügyben (is) dolgozó szakorvosokkal, hogy megtudja, hogyan vélekednek a szolgálati jogviszonyról az érintettek.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ június végén kelt, most kiszivárgott levele alapján szeptember 11. este 8 órától, szeptember 13. reggel 6 óráig leáll a Honvédkórház központi telephelyen az egészségügyi ellátás.
Kozma Ákos ombudsman álláspontja szerint a kormány rendkívül gyorsan és érdemben reagált az elektív egészségügyi beavatkozások esetén a PCR- és az antigén gyorstesztek szükségességének és önfinanszírozásának előírásával összefüggésben kiadott AJB-3479/2021. számú jelentésében foglaltakra.
Humánerőforrás krízis alakult ki az Uzsoki Utcai Kórházban, ezért a sürgősségi ügyeletet augusztus 30. reggel 8-ig nem tudja ellátni - írja Facebook-oldalán Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő a hozzá eljutott levél alapján. Az ügy az egészségügyi szolgálati jogviszony következményeivel függ össze.
A világjárvány bebizonyította, hogy a virtuális orvoslás kiválóan alkalmas számos egyszerű orvosi vizit kiváltására anélkül, hogy az ellátás minősége sérülne. Az OECD „Health at a Glance: Europe 2020” riportja szerint a telemedicina szolgáltatások használata jelentősen megnőtt számos országban a járvány első szakaszában: 2020 márciusában Franciaországban például 500-szorosára növekedett a telemedicina heti vizitszám. Egy nemrég elkészített hazai kutatás szerint Magyarországon is jelentős növekedést értek el a távegészségügyi szolgáltatások az elmúlt hónapok során, amely elsősorban annak köszönhető, hogy hazánkban minden második páciens nyitott a telemedicina szolgáltatások igénybevételére.
A háziorvosi ügyeleti rendszer és a mesterséges megtermékenyítést végző központok államosítása – két hír az elmúlt hetek terméséből. Az orvosi vállalkozások állami kórházakból történt kizárását is felvéve a listára úgy tűnik, hogy az állam egészségügyi szerepvállalásának utóbbi évtizedben tapasztalt erősödése folytatódik, vagy akár szintet lép. Mi lehet emögött, és mire számíthatunk betegként a következő években?
Mostanra az ellátó személyzet és a lakosság is fellélegezhetett, a járványhullám ugyanis lecsengett - értékelte az aktuális járványügyi folyamatokat a Portfolio-nak Ficzere Andrea. A Magyar Kórházszövetség elnöke az interjúban ugyanakkor rámutatott arra, hogy egyre több olyan beteg jelentkezik az ellátórendszerben, aki az elmúlt időszakban a covid miatt várakozni kényszerült és jellemzően a korábbinál rosszabb az egészségi állapota. Nem lesz tehát könnyű a következő időszak az egészségügyben dolgozóknak, de biztosítani kell számukra a regenerálódást, ugyanis elmondása szerint a dolgozók a járványhullám utolsó heteiben a testi-lelki kimerülés határán mozogtak. A szakemberrel emellett beszéltünk arról, hogy mit éreznek az intézmények a felmondások terén, számít-e felmondási hullámra, hogy miért van emelkedő pályán újra a kórházak adóssága, és hogy a kórházszövetség részt vesz-e az egészségügy átalakításának folyamatában. Ficzere Andrea egyúttal javaslatokat is megfogalmazott a jövőbeni ellátások kapcsán az interjúban, melynek apropóját az adta, hogy idén 90 éves a kórházszövetség és ezekben a napokban zajlik Siófokon a 33. éves kórházi kongresszus.
Az elmúlt napokban kiszivárgott egy előkészítő anyag, amiben a kórházi rendszer átalakításáról volt szó. Ezzel kapcsolatban is kérdezték a miniszterelnököt a csütörtöki Kormányinfón.
A hétfő esti közlönyben jelent meg az a rendeletmódosítás, mely újra lehetővé teszi a felmondást bizonyos állami szektorban dolgozó emberek számára. Ezek után adódik a kérdés: elindul-e az egészségügyben még egy tömeges felmondási hullám, épp akkor amikor az ellátatlan betegek zúdulnak vissza a rendszerre.
A kormánynak határozott elképzelései vannak arra vonatkozóan, hogy hogyan folytatná a tavaly elindított egészségügyi átalakítást, azonban ennek felelősét nem az Emberi Erőforrások Minisztériumában kell keresni a jelek szerint. A tervekről ugyanis a napokban Jenei Zoltán, az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetője számolt be egy előadásában. A cél a kórházi adósságok növekedésének megállítása, amit részben új finanszírozási rendszerrel támogatnak meg.
Több szakmában is kiválósági központokat hozunk létre az adott terület nemzetközi hírű orvosaival, így létrejön minden szakmában egy kvázi országos kórházi osztály és a centrumok kiszolgálása érdekében az egész országra kiterjedő ellátórendszert építünk. Ennek köszönhetően több vidéki városban is a legmagasabb és egységes szakmai minőséggel találkozhatnak a betegeink a magánklinikáinkon - részletezte a TritonLife Csoport nagyívű, de már rövid távon megvalósuló terveit Fábián Lajos, a holding igazgatóságának elnöke. Az egészségszervezési- és biztosítási szakember azzal számol, hogy az általuk felépített rendszer mindenképpen magával hoz majd valamilyen finanszírozási változást. Ők készen állnak arra, hogy magánszolgáltatóként belépjenek a közfinanszírozott ellátásba. Az interjúban a járvány egészségügyre gyakorolt hatása, az egészségügy átalakításának folyamata, annak sikerének esélyei, a TritonLife Csoport elmúlt három évének működése és a magánszolgáltató-hálózat új vidéki központjainak konkrét helyszínei is szóba kerültek. Megtudtuk azt is, hogy az elmúlt három évben a kezdeti 2,2 milliárd forintos árbevételt megtriplázta a holding, a Róbert Magánkórházban pedig már évente 1800 gyermek születik. Arra is rákérdeztünk, hogy miből finanszírozza gyors terjeszkedését a csoport.
A járvány előtt is gyakran felhozott egészségügyi vitatéma volt a műtéti és egyéb várólisták ügye: az ellenzék rendszerint a betegek életét veszélyeztető könnyelműsködésként, míg a kormány az európai trendekhez illeszkedő, normál ügymenetként jellemezte a hazai ellátási ütemet. A nem oltottak ellátásának feltételeként vírusteszt kötelező elvégzésének híre a COVID-hullámok remélhető lecsengésével újra az érdeklődés középpontjába állítja a feltorlódó betegek besorolásának, a várakozási idők alakulásának kérdéseit.
A Magyar Orvosi Kamara vasárnap közleményt adott ki a napokban kiszivárgott belső minisztériumi levéllel kapcsolatban, ami arra utal, hogy az EMMI a kórházak átalakítását tervezi. A kamara most ízekre szedte a terveket, ami szerintük nem célravezető és nem is lehet eredményes.
Kollár Lajos professzor, Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterének tanácsadója levelet írt valamennyi Egészségügyi Szakmai Kollégium tagozati elnökének, melyben arra kéri az illetékeseket, tegyenek javaslatot az egészségügyi rendszer hosszú távú tervéhez. A levelet Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő tette közzé Facebook-oldalán.
Óriási változást hozott az új orvosi bértábla: az egészségügyi szolgálati jogviszony kezdő illetménye félmillió körüli, 2 év múlva pedig több mint 2,3 milliós alapbért is kaphat a tapasztalt szakorvos. A kormányzat a külföldre távozottak visszatérésében bízik, a magasabb bérek a hálapénz visszaszorítását is segíthetik. Nem ártana viszont, ha az erre költött rengeteg pénz az ellátórendszer színvonalának általános javulásához is hozzájárulna.
